Érd ismertető, turisztikai információk Érdről, érdi képek, galéria | Érd.ÚtiSúgó.hu


Érd

ismertető, érdi képek, galéria



Falkensteiner Hotel Park Punat***

Az olajfa ligetekkel és fenyőfákkal körülvett Hotel Park Punat Krk szigeten, Punat központjában, a kavicsos strand közelében helyezkedik el.

Falkensteiner Balance Resort Stegersbach

Prémium felnőtt hotel 46 000 Ft / fő / éj-től
1 2 3
 

Érd

Érd megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest megyében található. Lakossága 63 ezer fő. A Duna-parti település Tárnok-tól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén. Érd 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. A korábban a város központján keresztül haladó, nagy forgalmat okozó 6-os és 7-es számú főútvonalak itt találkoznak és ágaznak el.

Érd ebben az évben ünnepli várossá avatásának 30. évfordulóját, az egyik leggyorsabban gyarapodó lélekszámú magyar város. Az érdiek büszkék arra, hogy van múltjuk, történelmük. Mindannyian érdiségükre hivatkoznak. A tősgyökeresek, s azok is, akik utóbb választották életterül ezt a tájat. Az egykor Európa legnagyobb falujaként emlegetett Érd ma már hatvanezer lakosú megyei jogú város. A jelenleg is folyó fejlesztések a Duna mentén lévő Ófalut elkerülték. Az utcákon sétálva felidézhető a múlt a római kortól.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK


Az érdi városközpontban, a Felső utcára befordulva nem tévesztheti el az utat az autós. Amikor feltűnik a Termál Hotel épülete, balra kanyarodunk. Rögtön meglátjuk a műemléki védettségű, karcsú Minaretet. A huszonhárom méter magas torony tetején lévő, keletre tájolt mihráb (fülke) 1721-ben egy villámcsapás következtében ledőlt.

A sisakot betonból készítették el újra, így jól felismerhetők az eredeti részek. Néhány éve végezték el külső konzerválását, a faragott részeken visszafestették a piros színt a negatív felületekre. A bejárati vasajtón lévő felirat szerint a kulcs az egyik szomszédos házban elkérhető, s megmászható a csigalépcső.

Az Ófalu fölé magasodó Kakukk-hegy felé indulunk a főutcán, a Római úton. A névválasztás arra utal: erre vezetett egykor a római limes. Sokáig tartotta magát az a legenda, mely szerint a burkolati köveken a légiók meneteltek. A 2000-ben elvégzett feltáráskor előkerült leletek alapján a régészek megállapították, hogy a kövek nem a római korból származnak.

A falu főutcáján a módosabb polgárok egykori házai állnak. A többszöri árvíz miatt valamennyi a XIX. század második felében épült. Érdemes megállni a 22-es, a 25-ös és a 29-es ház előtt. A nagyméretű kapuk, a kerékvetők jelzik, fogattal is behajtottak az udvarra.

A Duna-partra vezető Molnár utca elején áll a plébániabarokk épülete. Építését közvetlenül a török Budáról való kiűzése - 1686 - után kezdték. Eredetileg földszintes volt, de 1722-ben az akkori birtokos, az Illésházy család jóvoltából egy emeletet építettek rá.

A közeli Szent Mihály-templom copf főoltára, barokk mellékoltárai és a keresztelőmedence a XVIII. századi felszentelésre emlékeztetnek.

A templomkertben áll Nepomuki Szent Jánosnak, a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentjének 1780 körül készített, copf posztamensű szobra. A második világháború során megsemmisült a feje, amelyet az 1990-es évek végén, restaurálásakor pótoltak.

A templomból sikátor vezet vissza a Római útra. A Kastély utcai kereszteződésnél találjuk a II. Lajos emlékére állított márványtáblát. A tragikus sorsú ifjú király itt próbált hadsereget gyűjteni a török ellen, s indult mindössze négyezredmagával Mohács felé.

Innen vezet fel az út az Ófalura tekintő egykori kastélyhoz. Rossz állapota miatt 1971-ben törölték a műemléki jegyzékből, teljesen elpusztult, lebontották. Csak néhány oszlopmaradványából következtethetünk egykori megjelenésére.

Áll még egy melléképülete, a falak vonala kirajzolódik a fű alatt, és megvan az egykori 470 méter hosszú pincéje is. A kastélyról 1519-ből származik az első írásos emlék, amikor Ákosházi Sárkány Ambrus birtokába került. Ő volt a házigazdája II. Lajosnak. Uralkodójával együtt a mohácsi csatamezőn lelte halálát.

A kastély díszudvarának támfalát újjáépítették, miután az alatta lévő házakat omlással fenyegette. Itt áll Szent Walburga restaurált szobra, amelyet Illésházy János állíttatott édesanyja tiszteletére, akit Valburgának hívtak.

A VIII. században, Angliában élt apátnő segítségét a bő termés, a háziállatok gyarapodása érdekében, illetve a kutyaharapás és a veszettség ellen kérik.

A Római út folytatásán, a Mély úton haladunk tovább. Néhány hete újították fel a borospincékhez vezető utcát. A régi köveket azonban nem tüntették el teljesen.

Az érdi szőlő- és bortermelést felélesztő gazdák szövetkeztek az önkormányzattal a pincék rendbetételére.

A város elköltöztette a pincesor jogcím nélküli lakásfoglalóit, a pincetulajdonosok pedig vállalkoztak a pincesor rendbetételére. Az ebből az utcából nyíló Kerülő úton is vannak pincék, az egyik előtt egy XIX. századi, ma is működő prés látható.

Érd centruma a 6-os és a 7-es úton közelíthető meg. A vasúti pályaudvar mellett van a buszvégállomás, innen indul Ófaluba a helyi járat.

KULTÚRA


A Magyar Földrajzi Múzeum első állandó kiállítása 1983 októberében nyílt meg "Magyar utazók, földrajzi felfedezők" címmel. 1988-ban nyílt meg a Múzeum második állandó kiállítása "A Kárpátmedence feltárói, Magyarország tudományos felfedezői" címmel.

A múzeum szoborparkja azoknak a híres magyar utazóknak állít emléket, akik maradandó értékkel járultak hozzá az egyetemes tudományhoz, kutatáshoz, geográfiához: mint pl. Almásy László, Teleki Sámuel vagy Stein Aurél.

A Magyar Földrajzi Múzeum legújabb kiállítási egysége az érdi Hely- és Sporttörténeti kiállítás. A négyteremnyi tárlat a város történetét a neolitikumtól a XX. századig mutatja be régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeken keresztül.

A XV. századi romokon újjáépülő Szent Mihály templom 1723-ban áldották meg. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben.

A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják.

Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália XVIII. századi barokk kápolnája, Kereskényi Gyula 1886-ban készült könyve szerint 1734-ben épült a nagy pestis alkalmával. Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti.

TERMÉSZETI LÁTVÁNYOSSÁGOK, KÖRNYÉKBELI LÁTNIVALÓK


A Kakukk-hegy
az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen a löszerdőssztyep a szó szoros értelmében, erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. A Kakukk-hegyet 2007. áprilisában az ország 200. természetvédelmi területévé nyilvánították.

Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia. A Fundoklia-völgyben és környékén mintegy 25 védett növényfaj fordul elő és több védett gyíkfajnak és cickányfélének nyújt menedéket, de az erdei sikló is előfordul.

Az Érdi-magaspart alámosott, függőlegesfalakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet. Az Érdi-magaspartot 1985-ben védetté nyilvánították.

VÁROSTÖRTÉNET


Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Fundoklia - völgyben tárták fel 1963-64-ben Gáboriné-Csánk Vera, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezetésével a neandervölgyi ősember vadásztelepét. Érd mai közigazgatási területét véve alapul, területükön a honfoglalást követően több falu is kialakult: Érd, Székely, Deszka és Berki. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett. Egy részükön vagy közelükben később nagybirtokosaink majorságokat létesítettek.

A mai Érd folyamatosan - bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja a mai Óváros volt. Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. A török hódoltsághoz vezető végzetes mohácsi csata évében, 1526-ban válik Érd és kastélya országos hírű hellyé. II. Lajos király a közelgő török had elé vonulva az ősi hadiúton kb. 3 ezer fős kis seregével, először Érden táborozott le. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, zalai főispán, országbíró itteni kúriájában szállt meg július 20-át követően jó pár napig. A török uralom utáni újjáépítésben a Szapáry, majd az Illésházy család játszott meghatározó szerepet Érden.

Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni - jórészt erdőből és gyümölcsösből álló - birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva" jött létre.

A városias jellegű központ kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ - Áruházzal, s az utóbbi években nyer valóban színvonalas külsőt a Budai úti üzleti-szolgáltató épületsor felépítésével. A Termál Szálló 1990. évi felépülésével Óváros fürdőhellyé válása új turisztikai perspektívát jelent Érd számára.

Települések Érd közvetlen közelében

Települések Érd környékén



érdi programok



Szállások Érden



Akciós ajánlatok feltöltés alatt!

és környékén


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu