Érd ebben az évben ünnepli várossá avatásának 30. évfordulóját, az egyik leggyorsabban gyarapodó lélekszámú magyar város. Az érdiek büszkék arra, hogy van múltjuk, történelmük. Mindannyian érdiségükre hivatkoznak. A tősgyökeresek, s azok is, akik utóbb választották életterül ezt a tájat. Az egykor Európa legnagyobb falujaként emlegetett Érd ma már hatvanezer lakosú megyei jogú város. A jelenleg is folyó fejlesztések a Duna mentén lévő Ófalut elkerülték. Az utcákon sétálva felidézhető a múlt a római kortól.
LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK
Az érdi városközpontban, a Felső utcára befordulva nem tévesztheti el az utat az autós. Amikor feltűnik a Termál Hotel épülete, balra kanyarodunk. Rögtön meglátjuk a műemléki védettségű, karcsú Minaretet. A huszonhárom méter magas torony tetején lévő, keletre tájolt mihráb (fülke) 1721-ben egy villámcsapás következtében ledőlt.
align=right A sisakot betonból készítették el újra, így jól felismerhetők az eredeti részek. Néhány éve végezték el külső konzerválását, a faragott részeken visszafestették a piros színt a negatív felületekre. A bejárati vasajtón lévő felirat szerint a kulcs az egyik szomszédos házban elkérhető, s megmászható a csigalépcső.
)
Az Ófalu fölé magasodó Kakukk-hegy felé indulunk a főutcán, a Római úton. A névválasztás arra utal: erre vezetett egykor a római limes. Sokáig tartotta magát az a legenda, mely szerint a burkolati köveken a légiók meneteltek. A 2000-ben elvégzett feltáráskor előkerült leletek alapján a régészek megállapították, hogy a kövek nem a római korból származnak.
A falu főutcáján a módosabb polgárok egykori házai állnak. A többszöri árvíz miatt valamennyi a XIX. század második felében épült. Érdemes megállni a 22-es, a 25-ös és a 29-es ház előtt. A nagyméretű kapuk, a kerékvetők jelzik, fogattal is behajtottak az udvarra.
A Duna-partra vezető Molnár utca elején áll a plébániabarokk épülete. Építését közvetlenül a török Budáról való kiűzése - 1686 - után kezdték. Eredetileg földszintes volt, de 1722-ben az akkori birtokos, az Illésházy család jóvoltából egy emeletet építettek rá.
align=left A közeli Szent Mihály-templom copf főoltára, barokk mellékoltárai és a keresztelőmedence a XVIII. századi felszentelésre emlékeztetnek.
)
A templomkertben áll Nepomuki Szent Jánosnak, a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentjének 1780 körül készített, copf posztamensű szobra. A második világháború során megsemmisült a feje, amelyet az 1990-es évek végén, restaurálásakor pótoltak.
align=right A templomból sikátor vezet vissza a Római útra. A Kastély utcai kereszteződésnél találjuk a II. Lajos emlékére állított márványtáblát. A tragikus sorsú ifjú király itt próbált hadsereget gyűjteni a török ellen, s indult mindössze négyezredmagával Mohács felé.
)
Innen vezet fel az út az Ófalura tekintő egykori kastélyhoz. Rossz állapota miatt 1971-ben törölték a műemléki jegyzékből, teljesen elpusztult, lebontották. Csak néhány oszlopmaradványából következtethetünk egykori megjelenésére.
Áll még egy melléképülete, a falak vonala kirajzolódik a fű alatt, és megvan az egykori 470 méter hosszú pincéje is. A kastélyról 1519-ből származik az első írásos emlék, amikor Ákosházi Sárkány Ambrus birtokába került. Ő volt a házigazdája II. Lajosnak. Uralkodójával együtt a mohácsi csatamezőn lelte halálát.
align=left A kastély díszudvarának támfalát újjáépítették, miután az alatta lévő házakat omlással fenyegette. Itt áll Szent Walburga restaurált szobra, amelyet Illésházy János állíttatott édesanyja tiszteletére, akit Valburgának hívtak.
)
A VIII. században, Angliában élt apátnő segítségét a bő termés, a háziállatok gyarapodása érdekében, illetve a kutyaharapás és a veszettség ellen kérik.
A Római út folytatásán, a Mély úton haladunk tovább. Néhány hete újították fel a borospincékhez vezető utcát. A régi köveket azonban nem tüntették el teljesen.
align=right Az érdi szőlő- és bortermelést felélesztő gazdák szövetkeztek az önkormányzattal a pincék rendbetételére.
)
A város elköltöztette a pincesor jogcím nélküli lakásfoglalóit, a pincetulajdonosok pedig vállalkoztak a pincesor rendbetételére. Az ebből az utcából nyíló Kerülő úton is vannak pincék, az egyik előtt egy XIX. századi, ma is működő prés látható.
Érd centruma a 6-os és a 7-es úton közelíthető meg. A vasúti pályaudvar mellett van a buszvégállomás, innen indul Ófaluba a helyi járat.
KULTÚRA
A Magyar Földrajzi Múzeum első állandó kiállítása 1983 októberében nyílt meg "Magyar utazók, földrajzi felfedezők" címmel. 1988-ban nyílt meg a Múzeum második állandó kiállítása "A Kárpátmedence feltárói, Magyarország tudományos felfedezői" címmel.
align=right A múzeum szoborparkja azoknak a híres magyar utazóknak állít emléket, akik maradandó értékkel járultak hozzá az egyetemes tudományhoz, kutatáshoz, geográfiához: mint pl. Almásy László, Teleki Sámuel vagy Stein Aurél.
)
A Magyar Földrajzi Múzeum legújabb kiállítási egysége az érdi Hely- és Sporttörténeti kiállítás. A négyteremnyi tárlat a város történetét a neolitikumtól a XX. századig mutatja be régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeken keresztül.
align=left A XV. századi romokon újjáépülő Szent Mihály templom 1723-ban áldották meg. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben.
)
A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják.
Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália XVIII. századi barokk kápolnája, Kereskényi Gyula 1886-ban készült könyve szerint 1734-ben épült a nagy pestis alkalmával. Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti.
TERMÉSZETI LÁTVÁNYOSSÁGOK, KÖRNYÉKBELI LÁTNIVALÓK
align=right A Kakukk-hegy az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen a löszerdőssztyep a szó szoros értelmében, erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. A Kakukk-hegyet 2007. áprilisában az ország 200. természetvédelmi területévé nyilvánították.
)
Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia. A Fundoklia-völgyben és környékén mintegy 25 védett növényfaj fordul elő és több védett gyíkfajnak és cickányfélének nyújt menedéket, de az erdei sikló is előfordul.
Az Érdi-magaspart alámosott, függőlegesfalakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet. Az Érdi-magaspartot 1985-ben védetté nyilvánították.
VÁROSTÖRTÉNET
align=left Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Fundoklia - völgyben tárták fel 1963-64-ben Gáboriné-Csánk Vera, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezetésével a neandervölgyi ősember vadásztelepét. Érd mai közigazgatási területét véve alapul, területükön a honfoglalást követően több falu is kialakult: Érd, Székely, Deszka és Berki. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett. Egy részükön vagy közelükben később nagybirtokosaink majorságokat létesítettek.
)
A mai Érd folyamatosan - bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja a mai Óváros volt. Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. A török hódoltsághoz vezető végzetes mohácsi csata évében, 1526-ban válik Érd és kastélya országos hírű hellyé. II. Lajos király a közelgő török had elé vonulva az ősi hadiúton kb. 3 ezer fős kis seregével, először Érden táborozott le. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, zalai főispán, országbíró itteni kúriájában szállt meg július 20-át követően jó pár napig. A török uralom utáni újjáépítésben a Szapáry, majd az Illésházy család játszott meghatározó szerepet Érden.
Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni - jórészt erdőből és gyümölcsösből álló - birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva" jött létre.
align=right A városias jellegű központ kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ - Áruházzal, s az utóbbi években nyer valóban színvonalas külsőt a Budai úti üzleti-szolgáltató épületsor felépítésével. A Termál Szálló 1990. évi felépülésével Óváros fürdőhellyé válása új turisztikai perspektívát jelent Érd számára.
)
